A Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulója – 2025-ben ünnepeljük a magyar tudomány fellegvárát
A Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves története a magyar szellemi élet dicsőséges fejezetét jelenti. Az évforduló nemcsak a múlt örökségének megőrzésére és ünneplésére ad lehetőséget, hanem a jövő kihívásainak való megfelelésre is. Az MTA 2025-ben ismét bebizonyíthatja, hogy a tudomány nemcsak a múltról, hanem a jelen és a jövő alakításáról is szól.
2025 különleges év a magyar tudományos élet számára, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának kétszázadik évfordulóját ünnepeljük. Az Akadémia hosszú története a magyar tudományos, kulturális és társadalmi élet megkerülhetetlen része. Az évforduló nemcsak a múlt dicsőségéről, hanem a jövő kihívásairól és lehetőségeiről is szól.
Történeti áttekintés
A magyar tudományos társaság alapításának gondolata már az 1700-as évek második felében felmerült. Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor fogalmazta meg először az igényt egy ilyen intézmény létrehozására, majd Bessenyei György írásban is rögzítette elképzelését 1781-ben. Az 1791-es országgyűlés tudományi bizottsága a katonai és képzőművészeti akadémia mellett egy magyar tudományos akadémia alapítását is célul tűzte ki. Azonban ezek a tervek I. Ferenc uralkodása alatt nem valósultak meg.
Az áttörés 1825-ben történt, amikor Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét – 60 ezer forintot – ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalapítására. Az országgyűlés ezt követően törvénybe iktatta az alapítást az 1827. XI. törvénycikkben:
„A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Rendeltetését a „hazai nyelvnek ... a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésében” határozta meg.
Az intézmény 1830-ban kezdte meg tényleges működését, miután elfogadták az alapszabályokat, és a király jóváhagyta azokat. Első elnöke Teleki József gróf lett, alelnöke pedig Széchenyi István. A kezdetekben a Károlyi-Trattner-házban működtek, majd közgyűléseiket a pesti vármegyeházán tartották.
Az Akadémia címere és jelképe
Az MTA első címer-allegóriáját Johann Nepomuk Endre készítette 1831-ben. A festményen Hébé, az ifjúság és a tudás istennője szimbolizálja az Akadémiát, ezzel utalva az intézmény küldetésére: a tudományos ismeretek ápolására és terjesztésére.
Borúra derü! vagy a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (forrás: mta.hu)
Az MTA Székháza
A Magyar Tudományos Akadémia székháza Budapest történelmi belvárosában, a Duna partján található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épületet 1865 decemberében adták át. Ez volt az első ilyen stílusú középület Magyarországon, és építészeti hatása a magyar építészet egészére kiterjedt.
Friedrich August Stüler eredeti terve (forrás: mta.hu)
A bicentenáriumi évfordulóra készülve az épület rekonstrukciója már megkezdődött. A jubileumi eseményekhez szükséges technikai fejlesztések 2025 elejére fejeződnek be. Az ünnepségek után folytatódnak a felújítások, így az épület a jövő generációi számára is méltó helyszíne marad a magyar tudományos életnek.
Az MTA köztestülete
A Magyar Tudományos Akadémia köztestületét akadémikusok és olyan személyek alkotják, akik Magyarországon szereztek vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek. A köztestület körülbelül 17.000 hazai tagot foglal magában, akik aktívan részt vesznek a magyar tudomány fejlődésében és feladatainak megoldásában.
Akadémikusok
Az akadémikusok az MTA hivatalos tagjai, akik négy kategóriába sorolhatók: levelező, rendes, külső és tiszteleti tagok. A tagokat a hazai akadémikusok választják meg.
Tudományos osztályok
A Magyar Tudományos Akadémia tudományos tevékenységének alapját az egyes tudományterületekhez kapcsolódó osztályok adják. Ezek az osztályok a magyar tudomány fejlődését, a kutatások koordinálását és az eredmények széleskörű bemutatását szolgálják. Az alábbi felsorolás az Akadémia tudományos osztályait tartalmazza, amelyek a tudományágak teljes spektrumát lefedik.
- Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
- Filozófiai és Történettudományok Osztálya
- III. Matematikai Tudományok Osztálya
- Agrártudományok Osztálya
- Orvosi Tudományok Osztálya
- Műszaki Tudományok Osztálya
- VII. Kémiai Tudományok Osztálya
- VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
- Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
- Földtudományok Osztálya
- Fizikai Tudományok Osztálya
2025 – A magyar tudomány éve
A Magyar Országgyűlés 2025-öt és 2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” nyilvánította. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudományos élet eredményeinek bemutatása, a kutatások és innovációk népszerűsítése, valamint a magyar tudomány nemzetközi pozíciójának megerősítése.
A rendezvények között nemzetközi konferenciák, kiállítások és közösségi programok is szerepelnek. Az MTA és annak könyvtára alapításának évfordulója alkalmából különleges díjátadókra és ismeretterjesztő előadásokra is sor kerül.
(borítókép forrás: mta.hu)
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: